Szokásosan gyorsan összefoglalom, amit tudnod kell róla.
A halas termékek csomagolásán lehet látni a FAO számokat. Ezek a halászati helyeket jelölik (nem a cézium szintet). A Fukushimai történések után (2011) nagy mennyiségű rádioaktiv izotóp került az élővilágba Japán partjainál.
A halaknál is, mint minden élelmiszernél, határértékek vannak beállítva, amelyeknél fontos, hogy az élelmiszerek ne okozzanak egészségkárosodást, ha megfelelő mennyiségben és rendszerességgel fogyasszuk őket. (pl. chips, cola, tartósítószeres kenyér nem okoz 1-1 alkalommal problémát, de ha minden egyes nap nagy mennyiségben fogyasszuk őket, akkor igen). A határértékek az élelmiszerláncban úgy vannak megállapítva, hogy a várható expozíció megfelelően alacsony legyen, és így a lakosság érdekeit szolgálják.
A FAO halászati területkódja elsősorban a vadon fogott halak eredetének jelölésére szolgál, viszont az akvakulturás (kvázi fogságban tartott) halakra is vannak kifejezett szabályozások, mint minden más élelmiszeriparba kerülő étel-alapanyagról.
Szóval vannak ilyen térképek neten:
Tudnod kell, hogy a kifogott halaknál a cézium szintje folyamatosan csökken. A biológiai felezési ideje tengeri halakban általában 5–100 nap, viszont ezt sok dolog befolyásolja (radionuklid, faj, életkor, testtömeg, szövet, környezet és expozíciós út). Mindemellett a radiocézium környezeti jelenléte hosszú távú lehet.
Van egy HVG cikk is, amely szerint nincs nagy aggodalomra ok (https://hvg.hu/gazdasag/20161124_fagyasztott_tengeri_halak_a_boltokban_fao_terulet_fukusima_eredet)
Magyarország amúgy is alacsony halfogyasztás. Ha ebbe belekerül egy köztudatban nem a legtökéletesebb FAO-számú étel, nem történik semmi extra…vagyis történhet, ha már-már túlzottan ragaszkodunk az “egészséges” ételekhez. Sajnos ezt én is átéltem már, így biztosan állíthatom, hogy nem jó móka 😀 Ez kihathat a gyermeked étkezésére is. Ha egyes ételek tilosak lesznek, befolyásolhatja más ételek elutasítását is a jövőben.
Ezen sok infó mellett nem elfelejtendő, hogy a talaj szennyezettsége is befolyásolja az élelmiszerek beltartalmát. És ezek ellenőrzés alá is esnek. Azt már meg sem említem, hogy az egyes helyeken belül is akkora területek vannak, hogy gyakorlatilag nem lehet 100%-osan megmondani, hogy most honnan is való az a hal (plusz vannak halak, akik helyet váltanak). Ettől bízzatok az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek munkájában. 🙂
Összességében egyetek halakat, változtassátok a márkákat, a fajtákat. Nem érdemes kerülni a halak fogyasztását a FAO kód miatt.a FAO-kód önmagában nem kockázati kategória. A termékek ellenőrzésre kerülnek, a tényleges kockázatot a mérési és élelmiszer-biztonsági rendszer pedig megfelelően ellátja.
Nemesszeghy-Nagy Enci
(Élelmiszermérnök, Okleveles táplálkozástudományi szakember)
Források/ha még olvasgatnál:
Tanoi, K., Nihei, N., & O’Brien, M. (2019). Agriculture in Fukushima: Radiocesium Contamination of Agricultural Products. In Radiocesium Contamination in Agricultural Products (pp. 1-15). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-13-8327-4_12
Nabeshi, H., Tsutsumi, T., Ikarashi, A., Hachisuka, A., & Matsuda, R. (2013). Surveillance of radioactive cesium in foods. Journal of The Food Hygienic Society of Japan, 54(2), 131-138. https://doi.org/10.3358/SHOKUEISHI.54.131
Imamura, M., Nabeshi, H., Tsutsumi, T., Uekusa, Y., Matsuda, R., Maeda, T., … & Akiyama, H. (2018). Concentration of Radioactive Cesium in Domestic Foods Collected from the Japanese Market in Fiscal Years 2014-2016. Journal of The Food Hygienic Society of Japan, 59(5), 239-248. https://doi.org/10.3358/SHOKUEISHI.59.239
Nihei, N. (2023). Recovery of Food Production from Radioactive Contamination Caused by the Fukushima Nuclear Accident. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 15-28). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-19-9361-9_2
Nobuoka, S. (2015). The Potential for Producing Rice for Feed and Whole-Crop Rice Silage in Radiation-Contaminated Areas. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 123-135). Springer. https://doi.org/10.1007/978-4-431-55558-2_9
Manabe, N., Takahashi, T., Piao, C., Li, J., Tanoi, K., & Nakanishi, T. M. (2016). Adverse Effects of Radiocesium on the Promotion of Sustainable Circular Agriculture Including Livestock Due to the Fukushima Daiichi Nuclear Power Plant Accident. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 107-122). Springer. https://doi.org/10.1007/978-4-431-55828-6_8
Kapyltsova, E., Kurilenko, R., Averin, V., & Тимохина, Н. И. (2024). “RISKAgro” is an electronic handbook for assessing the risk of exceeding permissible levels of 137Cs and 90Sr in the agricultural products. Nauka i innovacii, 5, 74-78. https://doi.org/10.29235/1818-9857-2024-05-74-78
Miyashita, K. (2014). Minimizing the Contamination of Agricultural Environment toward Food Safety – with Primary Focus on the Fukushima Nuclear Disaster. Food and Fertilizer Technology Center Technical Bulletin, 195, 1-12.
Update 2026. szeptember 21: A Fisheries Agency (Japán) 2026. szeptember 1-jei adatai szerint 4 mintában volt határérték feletti az érték. Összesen 235 949 halászati termékmintát vizsgáltak.
Vélemény, hozzászólás?