Szokásosan gyorsan összefoglalom, amit tudnod kell róla.
A halas termékek csomagolásán lehet látni a FAO számokat. Ezek a halászati helyeket jelölik (nem a cézium szintet). A Fukushimai történések után (2011) nagy mennyiségű rádioaktiv izotóp került az élővilágba Japán partjainál.
A halaknál is, mint minden élelmiszernél, határértékek vannak beállítva, amelyeknél fontos, hogy az élelmiszerek ne okozzanak egészségkárosodást, ha megfelelő mennyiségben és rendszerességgel fogyasszuk őket. (pl. chips, cola, tartósítószeres kenyér nem okoz 1-1 alkalommal problémát, de ha minden egyes nap nagy mennyiségben fogyasszuk őket, akkor igen).
A fogságban tartott halakra nem vonatkozik.
Szóval vannak ilyen térképek neten:
Nyilván a tápláléklán csúcsán lévő halak tartalmazzák a legtöbb nehézfémet.
Tudnod kell, hogy a kifogott halaknál a cézium szintje folyamatosan csökken. A biológiai felezési ideje tengeri halakban általában 5–100 nap.
Van egy HVG cikk is, amely szerint nincs nagy aggodalomra ok (https://hvg.hu/gazdasag/20161124_fagyasztott_tengeri_halak_a_boltokban_fao_terulet_fukusima_eredet)
Magyarország amúgy is alacsony halfogyasztás. Ha ebbe belekerül egy köztudatban nem a legtökéletesebb FAO-számú étel, nem történik semmi extra…vagyis történhet, ha már-már túlzottan ragaszkodunk az “egészséges” ételekhez. Sajnos ezt én is átéltem már, így biztosan állíthatom, hogy nem jó móka 😀 Ez kihathat a gyermeked étkezésére is. Ha egyes ételek tilosak lesznek, befolyásolhatja más ételek elutasítását is a jövőben.
Ezen sok infó mellett nem elfelejtendő, hogy a talaj szennyezettsége is befolyásolja az élelmiszerek beltartalmát. És ezek ellenőrzés alá is esnek. Azt már meg sem említem, hogy az egyes helyeken belül is akkora területek vannak, hogy gyakorlatilag nem lehet 100%-osan megmondani, hogy most honnan is való az a hal (plusz vannak halak, akik helyet váltanak).
Összességében egyetek halakat, változtassátok a márkákat, a fajtákat, és nem lesz baj 🙂
Nemesszeghy-Nagy Enci
(Élelmiszermérnök, Okleveles táplálkozástudományi szakember)
Források/ha még olvasgatnál:
Tanoi, K., Nihei, N., & O’Brien, M. (2019). Agriculture in Fukushima: Radiocesium Contamination of Agricultural Products. In Radiocesium Contamination in Agricultural Products (pp. 1-15). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-13-8327-4_12
Nabeshi, H., Tsutsumi, T., Ikarashi, A., Hachisuka, A., & Matsuda, R. (2013). Surveillance of radioactive cesium in foods. Journal of The Food Hygienic Society of Japan, 54(2), 131-138. https://doi.org/10.3358/SHOKUEISHI.54.131
Imamura, M., Nabeshi, H., Tsutsumi, T., Uekusa, Y., Matsuda, R., Maeda, T., … & Akiyama, H. (2018). Concentration of Radioactive Cesium in Domestic Foods Collected from the Japanese Market in Fiscal Years 2014-2016. Journal of The Food Hygienic Society of Japan, 59(5), 239-248. https://doi.org/10.3358/SHOKUEISHI.59.239
Nihei, N. (2023). Recovery of Food Production from Radioactive Contamination Caused by the Fukushima Nuclear Accident. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 15-28). Springer. https://doi.org/10.1007/978-981-19-9361-9_2
Nobuoka, S. (2015). The Potential for Producing Rice for Feed and Whole-Crop Rice Silage in Radiation-Contaminated Areas. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 123-135). Springer. https://doi.org/10.1007/978-4-431-55558-2_9
Manabe, N., Takahashi, T., Piao, C., Li, J., Tanoi, K., & Nakanishi, T. M. (2016). Adverse Effects of Radiocesium on the Promotion of Sustainable Circular Agriculture Including Livestock Due to the Fukushima Daiichi Nuclear Power Plant Accident. In Agricultural Implications of Fukushima Nuclear Accident (pp. 107-122). Springer. https://doi.org/10.1007/978-4-431-55828-6_8
Kapyltsova, E., Kurilenko, R., Averin, V., & Тимохина, Н. И. (2024). “RISKAgro” is an electronic handbook for assessing the risk of exceeding permissible levels of 137Cs and 90Sr in the agricultural products. Nauka i innovacii, 5, 74-78. https://doi.org/10.29235/1818-9857-2024-05-74-78
Miyashita, K. (2014). Minimizing the Contamination of Agricultural Environment toward Food Safety – with Primary Focus on the Fukushima Nuclear Disaster. Food and Fertilizer Technology Center Technical Bulletin, 195, 1-12.
Bébicékla - Igény szerinti Hozzátáplálás 
Hozzászólás