Számos ajánlás mondja azt, hogy ne sózzuk a kisbabák ételeit. 1 éves kor alatt a sóbevitelt 1 g/nap-ban maximalizálják. A miértek közé általánosságban a vesék megterhelését, illetve kardiovaszkuláris megbetegedésekhez vezető rossz szokások kialakulását mondják.
Viszont több tanulmányt is összevetve erre nincs erős bizonyíték.
Yang és Wang 2023-as áttekintésével kezdeném:
1949- ben voltak az első sóbevitel csökkentést célzó ajánlások (Dean, 1949): intravénás 10% nátrium-klorid oldat a babáknál még órák után is ürült, viszont a felnőtteknél nem. Ebben a vizsgálatban (20. század elején) újszülöttekkel és 3 hónapos korig csecsemőkkel dolgoztak együtt. Manapság ezek a kisbabák még szopnak vagy tápszeres táplálásban részesülnek, így az eredmények nem elfogadhatóak a későbbi hónapokra levetítve.
1980-ban Whitten kísérlete során kétszer 27 csecsemőt vizsgáltak a sófogyasztás hatásaira, és 8 éven át követve őket nem találtak eltérést a vérnyomásukban.
1983-ban (Hofman et al., 1983) 245, illetve 231 holland újszülöttet osztottak szét normál nátriumtartalmú, illetve alacsony nátriumtartalmú (ami egyharmad sótérfogatot jelentett) csoportokba. A vizsgálat kettős vak, randomizált módon történt, 6 hónapon át tartott. Kisebb különbségek jelentkeztek. Később visszamérték, de későbbi mérésekkel sem tudták bizonyítani, hogy a csecsemőkori alacsony sóbevitelnek hosszútávú pozitív hatása van.
Beauchamp és Mennella szerint (2011) a születés előtti időszak is meghatározó: ha az anya sokat hány a várandósság során, a baba jobban szereti majd a sós ételeket.
Shirazki és társai 2007-es kutatásában, illetve Stein és kollégái 2010- es közleményében is említésre kerül, hogy az alacsony sóbevitel (nátriumbevitel) a későbbiekben magas fogyasztást fog eredményezni.
Stein és kollégái arra következtetésre jutottak, minél több keményítőtartalmú ételt kap egy csecsemő ebben a szenzitív időszakban, annál nagyobb az esélye a sós ételek kedveltségére később.
Emmerik és munkatársai narratív összefoglalója szerint (2020) a só mellett a kálium és a kalcium is fontos meghatározó tényezőnek bizonyult a magas vérnyomásban a sóérzékeny patkányoknál. Több állatkísérlet során azt találták, hogy az élet első 6 hónapjában bevitt nátrium és a jövőbeni egészségügyi hatások és/vagy szív- és érrendszeri betegségek kockázata között összefüggés van. Azt találták, hogy egyes állatkísérletekben (minden állatkísérletet patkányokon végeztek) az élet első hetében bevitt magas nátriumbevitel kedvezőtlen hatásokat okozhat. A későbbi életkorról ez nem mondható el.
A 2023-as narratív áttekintés során (Yang, & Wang, 2023). a kutatók azt állapították meg, hogy a 6–12 hónapos csecsemők veséi megfelelő nátriumkiválasztó kapacitással rendelkeznek. Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a korai életkorban bevitt magas só- (nátrium-) bevitel magas vérnyomáshoz vagy sós étrend preferenciájához vezethet majd későbbiekben a felnőtteknél.
Extra infó: A felnőtteknél mérve egyéni érzékenység is számít, nem mindenkinek csökken a vérnyomása az alacsony só fogyasztás kapcsán.
Amikor probléma léphet fel: (Mäkelä, et al., 2026, Araya et al.,2023).
- Magas sóbevitel, kevés szopás/tápszer
- Vesebeteg a baba
- A magas húsfogyasztás és só párosítás
- A feldolgozott élelmiszerek rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztása – magas ezen élelmiszerek sótartalma (ilyen a legtöbb kész szósz, előre csomagolt étel, stb.)
- A koraszülött csecsemő magas sótartalmú ételekkel való kínálása (de ez is egyéni) lehet kockázat, de a túl alacsony sóbevitel szintén problémémát okozhat.
Miért mondják mégis a sóbevitel korlátozását az ajánlások?
- Hosszútávon azért is éri meg a sómentes ízek megismerése, mert így nagyobb az esély a bölcsődei, óvodai ételekhez való alkalmazkodásra,
- A magyarországi emberek nagyjából háromszor annyi sót fogyasztanak, mint kellene. Nagy az esély rá, hogy a „csak kicsit sóztam” végül így is eléri az ajánlás maximumát – vagy azon túl is nyúl.
- Jó, ha a későbbiekben is a kevésbé sós ízt ismeri a csecsemő és nem a túl sósat. Jobb szokások alakulhatnak így ki.
- Más ételekben (pl. hús, zöldség) is van nátrium. Egy vegyes étrend segítségével nem lesz nátrium hiányos a kisbabád.
Forrás:
Mäkelä, P. M., Immeli, L., Leskinen, M., Sund, R., Jahnukainen, T., Andersson, S., & Luukkainen, P. (2026). High early fluid and sodium intake as risk factors for acute kidney injury in very-low-birthweight infants. Pediatric nephrology (Berlin, Germany), 41(4), 1191–1201. https://doi.org/10.1007/s00467-025-07049-w
Araya, B. R., Ziegler, A. A., Grobe, C. C., Grobe, J. L., & Segar, J. L. (2023). Sodium and Growth in Preterm Infants: A Review. Newborn (Clarksville, Md.), 2(2), 142–147. https://doi.org/10.5005/jp-journals-11002-0060
DEAN, R. F., & McCANCE, R. A. (1949). The renal responses of infants and adults to the administration of hypertonic solutions of sodium chloride and urea. The Journal of physiology, 109(1-2), 81–97. https://doi.org/10.1113/jphysiol.1949.sp004372
Whitten, C. F., & Stewart, R. A. (1980). The effect of dietary sodium in infancy on blood pressure and related factors. Studies of infants fed salted and unsalted diets for five months at eight months and eight years of age. Acta paediatrica Scandinavica. Supplement, 279, 1–17.
Hofman A, Hazebroek A, Valkenburg HA. A Randomized Trial of Sodium Intake and Blood Pressure in Newborn Infants. JAMA. 1983;250(3):370–373. doi:10.1001/jama.1983.03340030030023
Beauchamp, G. K., & Mennella, J. A. (2011). Flavor perception in human infants: development and functional significance. Digestion, 83 Suppl 1(Suppl 1), 1–6. https://doi.org/10.1159/000323397
Stein, L. J., Cowart, B. J., & Beauchamp, G. K. (2012). The development of salty taste acceptance is related to dietary experience in human infants: a prospective study. The American journal of clinical nutrition, 95(1), 123–129. https://doi.org/10.3945/ajcn.111.014282
Shirazki, A., Weintraub, Z., Reich, D., Gershon, E., & Leshem, M. (2007). Lowest neonatal serum sodium predicts sodium intake in low birth weight children. American journal of physiology. Regulatory, integrative and comparative physiology, 292(4), R1683–R1689. https://doi.org/10.1152/ajpregu.00453.2006
Nikki E. Emmerik, Femke de Jong, Ruurd M. van Elburg; Dietary Intake of Sodium during Infancy and the Cardiovascular Consequences Later in Life: A Scoping Review. Ann Nutr Metab 11 June 2020; 76 (2): 114–121. https://doi.org/10.1159/000507354
Yang, S., & Wang, H. (2023). Avoidance of added salt for 6-12-month-old infants: A narrative review. Archives de pediatrie : organe officiel de la Societe francaise de pediatrie, 30(8), 595–599. https://doi.org/10.1016/j.arcped.2023.08.009
Bébicékla - Igény szerinti Hozzátáplálás 
Hozzászólás